Gyakran ismételt kérdések
Mi okozza a pitvarfibrillációt?
A PF (pitvarfibrilláció) okai nem mindig egyértelműek, és igen összetettek lehetnek.1,2,3 A lehetséges okok köre széles: a szívbetegség, az életkor, a családi kórtörténet, a magas vérnyomás, az alkoholfogyasztás, az elhízás és más krónikus betegségek mind növelhetik a PF kialakulásának kockázatát.1,4
A pitvarfibrilláció okozhat halált?
A pitvarfibrilláció önmagában nem életveszélyes. Fontos azonban, hogy kezeltesse magát, nem csak a tünetek kontrollálása érdekében, hanem azért is, mert a PF életveszélyes betegségekhez (sztrókhoz vagy szívelégtelenséghez) vezethet.5,6
A PF a sztrók egyik leggyakoribb oka; az agyvérzések 30%-a PF-es betegeknél következik be.1,5
Az édesapámnak pitvarfibrillációja volt. Ez a betegség öröklődik?
A PF okai nem mindig egyértelműek, és igen összetettek lehetnek.1,2,3
A lehetséges okok köre széles: a szívbetegség, az életkor, a családi kórtörténet, a magas vérnyomás, az alkoholfogyasztás, az elhízás és más krónikus betegségek mind növelhetik a PF kialakulásának kockázatát.1,4
Növeli a PF kockázatát, ha Ön férfi és ha van PF-es beteg a családban,1,7,8,9,10 ez azonban csak két tényező. Ezeken kívül számos egyéb kockázati tényező ismert. Fontos, hogy beszéljen orvosával, ha a PF tüneteit észleli magán vagy szabálytalan a pulzusa.
Milyen kockázatokkal jár a pitvarfibrilláció?
A pitvarfibrilláció önmagában nem életveszélyes. Fontos azonban, hogy kezeltesse magát, nem csak a tünetek kontrollálása érdekében, hanem azért is, mert a pitvarfibrilláció életveszélyes betegségekhez (sztrókhoz, szívelégtelenséghez) vezethet.5,6
A PF a sztrók egyik leggyakoribb oka; az agyvérzések 30%-a PF-es betegeknél következik be.1,5
Gyógyítható a pitvarfibrilláció?
Ma már számos módon kezelhető a pitvarfibrilláció. Ilyen például a gyógyszeres kezelés vagy a műtéti beavatkozás. Orvosa segít dönteni abban, hogy mi a legmegfelelőbb kezelési mód az Ön esetében. Ezekről a lehetőségekről további információt a kezelési lehetőségekről szóló részben talál.
Hogyan csökkenthetem a pitvarfibrilláció kialakulásának kockázatát?
Ön többféle módon is változtathat életmódján a PF kockázatának csökkentése érdekében. Ilyen többek között az egészséges testsúly megőrzése, a rendszeres testmozgás, az alkoholfogyasztás korlátozása és a dohányzásról történő leszokás11 – vagyis mindaz, ami általában az egészséges életmódot segíti.
Covid-19: Mi a teendő akkor, ha rosszul érzi magát és pitvarfibrillációja is van?
Töltse le a tájékoztatót, és tudjon meg többet!
Hivatkozások
1. Kirchhof P, Benussi S, Kotecha D, Ahlsson A, Atar D et al. (2016) 2016 ESC Guidelines for the management of atrial fibrillation developed in collaboration with EACTS. Eur Heart J 37 (38): 2893-2962. 2. Cedars-Sinai, https://www.cedars-sinai.org/. 3. Naser N, Dilic M, Durak A, Kulic M, Pepic E et al. (2017) The Impact of Risk Factors and Comorbidities on The Incidence of Atrial Fibrillation. Mater Sociomed 29 (4): 231-236. 4. Lip GY, Fauchier L, Freedman SB et al. (2016) Atrial Fibrillation Nat Rev Dis Primers. Mar 31;2:16016. 5. Zoni-Berisso M, Lercari F, Carazza T, Domenicucci S (2014) Epidemiology of atrial fibrillation: European perspective. Clin Epidemiol 6 213-220. 6. Odutayo A, Wong CX, Hsiao AJ, Hopewell S, Altman DG et al. (2016) Atrial fibrillation and risks of cardiovascular disease, renal disease, and death: systematic review and meta-analysis. Bmj 354 i4482. 7. Lloyd-Jones DM, Wang TJ, Leip EP, Larson MG, Levy D et al. (2004) Lifetime risk for development of atrial fibrillation: the Framingham Heart Study. Circulation 110 (9): 1042-1046. 8. Paludan-Muller C, Svendsen JH, Olesen MS (2016) The role of common genetic variants in atrial fibrillation. J Electrocardiol 49 (6): 864-870. 9. Gundlund A, Fosbol EL, Kim S, Fonarow GC, Gersh BJ et al. (2016) Family history of atrial fibrillation is associated with earlier-onset and more symptomatic atrial fibrillation: Results from the Outcomes Registry for Better Informed Treatment of Atrial Fibrillation (ORBIT-AF) registry. Am Heart J 175 28-35. 10. Zulkifly H, Lip GYH, Lane DA (2018) Epidemiology of atrial fibrillation. Int J Clin Pract e13070. 11. Menezes AR, et al. (2015) Lifestyle Modification in the Prevention and Treatment of Atrial Fibrillation Prog Cardiovasc Dis ;58(2):117–25.
Jogi nyilatkozat: Az itt szereplő tájékoztatás nem pótolja a szakorvosi véleményt, és nem alkalmazható diagnosztikai vagy kezelési céllal. Kérdéseivel forduljon szakorvoshoz.
HU-2021-02-264