A pitvarfibrilláció okai

atrial fibrillation causes

A pitvarfibrilláció a szív szerkezeti elváltozásainak következtében alakul ki. A PF okai nem mindig egyértelműek, és igen összetettek lehetnek.1,2,3

A lehetséges okok köre széles: a szívbetegség, az életkor, a családi kórtörténet, a magas vérnyomás, az alkoholfogyasztás, az elhízás és más krónikus betegségek mind növelhetik a PF kialakulásának kockázatát. 1,4
 

Egyéb krónikus betegségek

Életmódbeli tényezők

Egyéb tényezők (nem módosítható tényezők)

  • Koszorúér-betegség és egyéb szívbetegségek 5,6
  • Cukorbetegség7,8
  • Szívelégtelenség5,9,10,11,12,13
  • Magasvérnyomás-betegség14
  • Szívroham a kórtörténetben5,15
  • Korábbi műtét16,17
  • Alvás közben kialakuló légzészavar (pl. obstruktív alvási apnoe)7,18
  • A testmozgás mértéke1,7,19
  • Alkoholfogyasztás1,7,20
  • Elhízás3,6,7,21
  • A szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői: dohányzás, stressz, koffein és egyéb serkentőszerek1
  • A szív veleszületett rendellenességei8
  • Családi kórtörténet és egyéb genetikai tényezők5,22,23
  • A férfi nemhez tartozás1,5,24 – férfiak esetében 13%-kal nagyobb a PF kialakulásának valószínűsége, mint a nőknél.5
  • Előrehaladott életkor1,24

 

Melyek a PF tünetei?

Hivatkozások

1. Kirchhof P, Benussi S, Kotecha D, Ahlsson A, Atar D et al. (2016) 2016 ESC Guidelines for the management of atrial fibrillation developed in collaboration with EACTS. Eur Heart J 37 (38): 2893-2962. 2. Cedars-Sinai, https://www.cedars-sinai.org/. 3. Naser N, Dilic M, Durak A, Kulic M, Pepic E et al. (2017) The Impact of Risk Factors and Comorbidities on The Incidence of Atrial Fibrillation. Mater Sociomed 29 (4): 231-236. 4. Lip GY, Fauchier L, Freedman SB et al. (2016) Atrial Fibrillation Nat Rev Dis Primers. Mar 31;2:16016. 5. Lloyd-Jones DM, Wang TJ, Leip EP, Larson MG, Levy D et al. (2004) Lifetime risk for development of atrial fibrillation: the Framingham Heart Study. Circulation 110 (9): 1042-104. 6. Allan V et al (2017) Are cardiovascular risk factors also associated with the incidence of atrial fibrillation? A systematic review and field synopsis of 23 factors in 32 population-based cohorts of 20 million participants. Thromb Haemost. May 3;117(5):837-850. 7.Boriani G, Proietti M (2017) Atrial fibrillation prevention: an appraisal of current evidence. Heart (0):1–6. 8. Andrade J, Khairy P, Dobrev D, Nattel S (2014) The clinical profile and pathophysiology of atrial fibrillation: relationships among clinical features, epidemiology, and mechanisms. Circ Res 114 (9): 1453-1468. 9. Zoni-Berisso M, Lercari F, Carazza T, Domenicucci S (2014) Epidemiology of atrial fibrillation: European perspective. Clin Epidemiol 6 213-220. 10. Ziff OJ, Carter PR, McGowan J, Uppal H, Chandran S et al. (2018) The interplay between atrial fibrillation and heart failure on long-term mortality and length of stay: Insights from the, United Kingdom ACALM registry International Journal of Cardiology , Volume 252 , 117 - 121. 11. Batul SA, Gopinathannair (2017) Atrial Fibrillation in Heart Failure: a Therapeutic Challenge of Our Times Korean Circ J. 2017 Sep;47(5):644-662. 12. Masarone D, Limongelli G, Rubino M, Valente F, Vastarella R et al. (2017) Management of Arrhythmias in Heart Failure. J Cardiovasc Dev Dis 4 (1): 13. Wang TJ, Larson MG, Levy D, Vasan RS, Leip EP et al. (2003) Temporal relations of atrial fibrillation and congestive heart failure and their joint influence on mortality: the Framingham Heart Study. Circulation 107 (23): 2920-2925. 14. Boriani G, Laroche C, Diemberger I, Fantecchi E, Popescu MI et al. (2015) Asymptomatic atrial fibrillation: clinical correlates, management, and outcomes in the EORP-AF Pilot General Registry. Am J Med 128 (5): 509-518 e502. 15. Violi F, Soliman EZ, Pignatelli P, Pastori D (2016) Atrial Fibrillation and Myocardial Infarction: A Systematic Review and Appraisal of Pathophysiologic Mechanisms. J Am Heart Assoc 5 (5). 16. Omae T, Inada E (2018) New-onset atrial fibrillation: an update. J Anesth Jun;32(3):414-424. 17. Chebbout R, Heywood EG, Drake TM, Wild JRL, Lee J et al. (2018) A systematic review of the incidence of and risk factors for postoperative atrial fibrillation following general surgery. Anaesthesia 73 (4): 490-498. 18. Marulanda-Londono E, Chaturvedi S (2017) The Interplay between Obstructive Sleep Apnea and Atrial Fibrillation. Front Neurol 8:668. 19. Calkins H, Hindricks G, Cappato R, Kim YH, Saad EB et al. (2017) 2017 HRS/EHRA/ECAS/APHRS/SOLAECE expert consensus statement on catheter and surgical ablation of atrial fibrillation. Heart Rhythm 14 (10): e275-e444. 20. Ruigomez A, Johansson S, Wallander MA, Garcia Rodriguez LA (2005) Predictors and prognosis of paroxysmal atrial fibrillation in general practice in the UK. BMC Cardiovasc Disord 5:20. 21. Nystrom PK, Carlsson AC, Leander K, de Faire U, Hellenius ML et al. (2015) Obesity, metabolic syndrome and risk of atrial fibrillation: a Swedish, prospective cohort study. PLoS One 10 (5): e0127111. 22. Paludan-Muller C, Svendsen JH, Olesen MS (2016) The role of common genetic variants in atrial fibrillation. J Electrocardiol 49 (6): 864-870. 23. Gundlund A, Fosbol EL, Kim S, Fonarow GC, Gersh BJ et al. (2016) Family history of atrial fibrillation is associated with earlier-onset and more symptomatic atrial fibrillation: Results from the Outcomes Registry for Better Informed Treatment of Atrial Fibrillation (ORBIT-AF) registry. Am Heart J 175 28-35. 24. Zulkifly H, Lip GYH, Lane DA (2018) Epidemiology of atrial fibrillation. Int J Clin Pract e13070;

Jogi nyilatkozat: Az itt szereplő tájékoztatás nem pótolja a szakorvosi véleményt, és nem alkalmazható diagnosztikai vagy kezelési céllal. Kérdéseivel forduljon szakorvoshoz.

HU-2021-02-259