A pitvarfibrilláció a szívritmuszavar leggyakoribb formája, és rövidesen az egyik legfontosabb népegészségügyi problémává válik, több mint 11 millió embert érintve Európában.1
A pitvarfibrilláció a munkaképesség csökkenésével és az életminőség jelentős romlásával jár. Azt is fontos tudni, hogy a pitvarfibrilláló betegek közel 30 százaléka tünetmentes, és ezen betegek azonosítása továbbra is nagy feladat. A betegség korai felismerése lehetővé teszi a kezelés korábbi indítását és a későbbi szövődmények elkerülését.2
A pitvarfibrilláció kockázata az életkorral nő, és 553 éves kor felett tízévenként megkétszereződik.3 Milyen más kockázati tényezőket fontos figyelembe venni?
Az agyvérzések mintegy harmada pitvarfibrilláló betegeknél alakul ki.4,5 Milyen más kockázati tényezőket fontos figyelembe venni?
Pitvarfibrilláció – Az évezred új járványa
Azon túl, hogy a PF rontja a betegek életminőségét, jelentős terhet is ró az egészségügyi ellátórendszerekre. Európában évente hozzávetőleg 3,3 millió euróba kerül a PF-betegek ellátása.
Nézze meg ezt a videót, hogy jobban megértse, miért nevezik a pitvarfibrillációt az évezred új járványának, vagy kattintson tovább, hogy megismerje a betegség részleteit.
Az ESC ajánlása
Az ESC pitvarfibrilláció ellátására vonatkozó irányelveinek rövid áttekintése: itt mindent összefoglaltunk, amit tudnia kell az évezred új járványáról.
Hivatkozások
1. Global Burden of Disease Collaborative Network (2016) Global Burden of Disease Study 2016 (GBD 2016) Results. Seattle, United States: Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME), 2017. Accessed 2018-04-20. Available from http://ghdx.healthdata.org/gbd-results-tool. 2. Mairesse G et al. Europace 2017: (19) 1589-1623 Screening for atrial fibrillation: a European Heart Rhythm Association (EHRA) consensus document endorsed by the Heart Rhythm Society (HRS), Asia Pacific Heart Rhythm Society (APHRS), and Sociedad Latinoamericana de Estimulación Cardíaca y Electrofisiología (SOLAECE). 3. ahangir A, Lee V, Friedman PA, Trusty JM, Hodge DO et al. (2007) Long-term progression and outcomes with aging in patients with lone atrial fibrillation: a 30-year follow-up study. Circulation 115 (24): 3050-3056. 4. Kirchhof P, Benussi S, Kotecha D, Ahlsson A, Atar D et al. (2016) 2016 ESC Guidelines for the management of atrial fibrillation developed in collaboration with EACTS. Eur Heart J 37 (38): 2893-2962. 5. Zoni-Berisso M, Lercari F, Carazza T, Domenicucci S (2014) Epidemiology of atrial fibrillation: European perspective. Clin Epidemiol 6 213-220.
HU-2021-02-282