A kezelés fontossága
A pitvarfibrilláció progresszív betegség
Ha Önnél vagy a szerettei közül valakinél PF-et (pitvarfibrilláció) diagnosztizálnak, fontos, hogy a lehető leghamarabb megkezdődjön a kezelés. A PF progresszív betegség, amit annál nehezebb kezelni, minél régebb óta fennáll.1
Ha a PF-et a korai szakaszban elkezdik kezelni, azzal megakadályozható tartós formájának kialakulása, ami gyakoribb és tartósabb panaszokat okozna.2,3,4
A PF továbbá fokozza egyéb súlyosabb (akár életveszélyes) betegségek kialakulását (pl. sztrók vagy szívelégtelenség).5,6
A PF az agyvérzés egyik leggyakoribb oka; a sztrókok 30%-a PF-es betegeknél következik be.7,5
A sztrók kockázata
A pitvarfibrillációval járó szabálytalan szívverés következtében a szívben felgyűlhet a vér, ami fokozza a vérrögképződés kockázatát. Ha a vérrög kijut a szívből, képes elzárni az agy egyik artériáját, sztrókot okozva ezzel.8 A PF a sztrók egyik leggyakoribb oka; az agyvérzések 30%-a PF-es betegeknél következik be.7,5
A PF-fel élő embereknél a sztrók általában súlyosabb és nagyobb károkat okoz, mint a többi betegnél.9,10 Közismert, hogy a sztrók súlyos fogyatékosságot idézhet elő, ami a betegek testi és pszichológiai jóllétére egyaránt hatással van.8,11 Ezért rendkívül fontos a sztrók kockázatát csökkentő kezelés.
Az Ön esetében mekkora a sztrók kockázata?
Ismert, hogy a sztrók a pitvarfibrilláció egyik legjelentősebb és legsúlyosabb szövődménye. A PF 2,4-szeresére növeli a sztrók kockázatát.
Az Ön esetében orvosa méri fel a sztrók kockázatát, de Ön is végezhet előzetes számításokat a „Sztrók kockázati pontszámom” című kérdőív segítségével. Válaszoljon néhány egyszerű kérdésre az életkorával, az általános egészségi állapotával és az életmódjával kapcsolatban, így megismerheti sztrók kockázati pontszámát. Ez nem végleges értékelés, csupán egy mutató, amelyet aztán részletesen megbeszélhet orvosával. Ha az Ön esetében magas a sztrók kockázata, többféle lehetőség van ennek csökkentésére. Orvosa megbeszéli majd Önnel a különböző módszereket.
A pitvarfibrilláció hatása a mindennapi életre
A pitvarfibrilláció tünetei (azok formája és súlyossága) mindenki esetében eltérőek. Ha Önnél jelentkeznek a PF tünetei, az komoly hatással lehet az Ön egészségére, és megnehezítheti a szokásos napi tevékenységek elvégzését.
A PF-fel élő emberek olyan tünetekről számolnak be, amelyek következtében úgy érzik, hogy általános egészségi állapotuk romlott. Ez hatással van fizikai, érzelmi és mentális jóllétükre.
A betegek több mint 50%-a emellett csak csökkent mértékben képes testmozgás végzésére.12
A kezelés célja ezeknek a tüneteknek a kontrollálása, hogy a PF-fel élő emberek folytathassák azokat a tevékenységeket, amelyeket szeretnének: dolgozhassanak, időt tölthessenek családtagjaikkal és barátaikkal, vagy hobbijukkal foglalkozhassanak.
Milyen hatással van a pitvarfibrilláció az életminőségre?
A PF tünetei egyeséknél viszonylag enyhék, míg másoknál jelentős hatással vannak a mindennapi tevékenységek és feladatok elvégzésére.
Hasznos, ha Ön tudja, hogy a PF mekkora hatással van az Ön általános életminőségére, mivel ezt az információt orvosával is megoszthatja. Így az orvosa pontosabb képet kap arról, hogy milyen hatással van Önre ez a betegség, és adott esetben emiatt javasol más kezelési lehetőséget vagy segít Önnek abban, hogy támogatást kapjon más szakemberektől is.
Töltse le az „Életminőség-pontszámom” című kérdőívet, amelynek kérdései azt vizsgálják, hogy milyen hatással van az Ön mindennapi életére a PF. A következő vizsgálaton ossza meg orvosával ezeket az információkat.
Hivatkozások
1. van Gelder I 2016 2. Nieuwlaat R, Prins MH, Le Heuzey JY, Vardas PE, Aliot E et al. (2008) Prognosis, disease progression, and treatment of atrial fibrillation patients during 1 year: follow-up of the Euro Heart Survey on atrial fibrillation. Eur Heart J 29 (9): 1181-1189. 3. de Vos CB, Pisters R, Nieuwlaat R, Prins MH, Tieleman RG et al. (2010) Progression from paroxysmal to persistent atrial fibrillation clinical correlates and prognosis. J Am Coll Cardiol 55 (8): 725-731. 4. Schnabel R, Pecen L, Engler D, Lucerna M, Sellal JM et al. (2018) Atrial fibrillation patterns are associated with arrhythmia progression and clinical outcomes. Heart.Oct;104(19):1608-1614. 5. Zoni-Berisso M 2014 6. Odutayo A, Wong CX, Hsiao AJ, Hopewell S, Altman DG et al. (2016) Atrial fibrillation and risks of cardiovascular disease, renal disease, and death: systematic review and meta-analysis. Bmj 354 i4482. 7. Kirchhof P, Benussi S, Kotecha D, Ahlsson A, Atar D et al. (2016) 2016 ESC Guidelines for the management of atrial fibrillation developed in collaboration with EACTS. Eur Heart J 37 (38): 2893-2962. 8. Menke J, Luthje L, Kastrup A, Larsen J (2010) Thromboembolism in atrial fibrillation. Am J Cardiol 105 (4): 502-510. 9. Hannon N, Sheehan O, Kelly L, Marnane M, Merwick A et al. (2010) Stroke associated with atrial fibrillation--incidence and early outcomes in the north Dublin population stroke study. Cerebrovasc Dis 29 (1): 43-49. 10. Andrew NE, Thrift AG, Cadilhac DA (2013) The prevalence, impact and economic implications of atrial fibrillation in stroke: what progress has been made? Neuroepidemiology 40 (4): 227-239. 11. Hillis AE, Tippett DC (2014) Stroke Recovery: Surprising Influences and Residual Consequences. Advances in Medicine 2014 1-10. 12. Rienstra M, Lubitz SA, Mahida S, Magnani JW, Fontes JD et al. (2012) Symptoms and functional status of patients with atrial fibrillation: state of the art and future research opportunities.
Jogi nyilatkozat: Az itt szereplő tájékoztatás nem pótolja a szakorvosi véleményt, és nem alkalmazható diagnosztikai vagy kezelési céllal. Kérdéseivel forduljon szakorvoshoz.
HU-2021-02-261